Mi a biomassza részecskék történeti folyamata?

Mi az a részecske?

A pellet üzemanyagok egyre fontosabbá válnak világszerte, mint megújuló, tiszta égetésű és költségstabil otthonfűtési lehetőség. Ez egy megújuló biomassza termék, -- általában fahulladék. Európában és az Egyesült Államokban emberek milliói használnak fapelletet szabadon álló kályhák, kandallók, kemencék és kazánok fűtésére. A pellet ipari alkalmazásokban és energiatermelésben a szén alternatívájaként vagy kiegészítéseként használható a kapcsolt energiatermelési projektekben. Nagy helyeken, például iskolákban és börtönökben is lehetőség van fapellet tüzelőanyag felhasználására fűtésre. A pelletet a világ minden táján gyártják, és aktívan kereskednek vele a határokon átnyúlóan. Röviden, a pellet tüzelőanyagokkal hulladéktermékek millióit lehet energiává alakítani.

A tüzelőfa, a fapellet, a faapríték, a papírhulladék és sok más mezőgazdasági és melléktermék felhasználható energiatermelésre, és mind biomassza tüzelőanyag. A biomasszában a legszembetűnőbb a megújuló képessége. A szemcsés tüzelőanyagok jelentős konzisztenciával és üzemanyag-hatékonysággal rendelkeznek, ami a részecskekibocsátás kis hányadát eredményezi. A részecskeégők minden szilárd tüzelésű égővel fel vannak szerelve a legalacsonyabb részecskekibocsátás érdekében. Megfelelő mezőgazdasági gazdálkodás mellett a biomassza gyakorlatilag korlátlan, és árban stabilabbnak bizonyult, mint a fosszilis tüzelőanyagok.

Részecsketörténet

Svédország, Európa

A biomassza-pellet energiatermelésre való felhasználása az 1970-es évekre nyúlik vissza, amikor az energiaválság után a fosszilis tüzelőanyagok alternatíváit keresték. Ekkorra az állati takarmánypellet előállításához használt technikákat továbbfejlesztették, hogy illeszkedjenek a sűrűbb faanyagokhoz. Svédország az egyik úttörő ebben az iparágban kiemelkedő faiparának, fokozott energiafüggetlenségének és a környezetvédelem iránti elkötelezettségének köszönhetően.

A svéd fapelletgyártás az 1970-es évek végén indult azzal a döntéssel, hogy egy pelletgyárat építenek Mulában. Az üzem 1982 novemberében kezdte meg a termelést, de hamarosan problémákba ütközött, mert a költségek jóval magasabbak voltak a költségvetésben. A berendezés az olajtüzelésű kazán cseréje pellet tüzelésű kazánra. De a hatásfok alacsony, és nem csak azért, mert a részecskék rossz minőségűek. Az első évben az alapanyag elsősorban kéreg volt. A szemcsés hamutartalom általában 2.5-17 százalék. A murai gyár 1986-ban bezárt.

1984-ben Vargardában pelletgyár épült, amelyet 1989-ben zártak be. Az üzem utolsó tulajdonosa a Volvo Group volt. 1987-ben Kilben megépült az első szárazanyag-pelletizáló üzem, amelyet 3,000 tonna éves kapacitásra terveztek. Az üzem még mindig működik, és Svédország legrégebbi kereskedelmi vegyi üzeme.

Az 1990-es évek elején a svéd kormány javaslattal állt elő a fosszilis tüzelőanyagok megadóztatásáról. A szén-dioxid-kibocsátást is korlátozza. Rövid távon a fosszilis tüzelőanyagok elégetése veszteségessé válik, és a bioüzemanyagok betöltik az energiahiányt. Ez volt a fordulópont, amely a fapellet használatának gyors növekedésének kezdetét jelentette.

Hasonló tiszta energiával kapcsolatos kezdeményezések bukkannak fel máshol Európában. Ennek eredményeként Európa vezető szerepet tölt be a biomassza-pellet fogyasztásában. A pellet teherautóval szállítható, és közvetlenül egy lakossági raktárban tárolható, hasonlóan ahhoz, ahogyan a benzint betáplálják a benzinkútba. A lakossági fűtés mellett egyre több európai erőmű használ biomassza részecskéket villamos energia előállítására, többek között ipari alkalmazásokra.

· Észak Amerika

A fapellet tüzelőanyag-ipar már a -1980s évek közepén megjelent, a lakossági fapellet kályhák elterjedésével. Az eszközt úgy tervezték, hogy a részecskekibocsátást jóval az Environmental Protection Agency (EPA) új, fatüzelésű kályhákra vonatkozó kibocsátási követelményei alá csökkentse, automatizált és kényelmes fafűtési módszereket biztosítva a fogyasztóknak. A pelletkályhák értékesítése az 1990-es évek elején gyorsan növekedett, 1994-ben érte el a csúcsot. Később, a földgáztűzhelyek megjelenésével a növekedés fokozatosan kiegyenlítődik. A pellet tüzelőanyag értékesítés a lakossági pelletkemencék keresleti görbéjét követi. Ebben az időszakban a lakossági felhasználás mintegy 95 százalékot tett ki, a többi ipari felhasználás.

1984-ben két pelletüzem működött a Csendes-óceán északnyugati részén. A legtöbb pelletgyár kis cégek tulajdonában van. A közelmúltban azonban számos nagyméretű pelletet építettek, hogy megbirkózzon az európai kereslet növekedésével, amely a Kanadából és az Egyesült Államokból származó pellet fő exportcélpontjává vált.

A felhasznált anyag általában faforgács. A forgácsot és a forgácsot takarékosan használják. Az ipart számos független malom alkotja, amelyek kizárólagos tevékenysége a pelletgyártás, és amelyek szintén részei más fafeldolgozó vállalatoknak. Ezek a független vállalkozások nyersanyagokat vásárolnak a nyílt piacon, és gyakran nagyobb termelők.

A fapellet-ipar lassan üzemről üzemre nőtt. Sok gyárnak 6-18 hónapos specifikáció-módosítási időszakra van szüksége. A hosszú beindítási szakaszt számos tényező okozta, többek között: a nyersanyagok megváltoztatása, a nem megfelelő tervezés és tervezés, a régi vagy nem megfelelő méretű berendezések használata, valamint a tapasztalatlan vezetői és gyártási dolgozók. Azonban, ahogy az ipar érik és a feltételek javulnak, gyakori, hogy a vállalatok kutatást végeznek, mielőtt belépnének az iparba, és a berendezéseket/mérnöki cégeket jobb általános üzemtervezést és telepítést, továbbfejlesztett berendezéseket, valamint más részecskegyártóktól származó információkat és segítséget nyújtanak.

A nagy részecskegyártó gyárak mellett vannak olyan egyéni vállalkozók is, főleg vidéken, akik kis gépekkel állítják elő saját szemcséket. Ez egy módja annak, hogy önellátóvá váljunk, megfeleljünk a környező felhasználók igényeinek, és gazdasági haszonra tegyenek szert a meglévő hulladékból.